A polialumínium-klorid (PAC) szintetizálására számos módszer létezik; A felhasznált nyersanyagok alapján ezek a módszerek nagy vonalakban a fémalumínium-módszer, az aktív alumínium-hidroxid-módszer, az alumínium-oxid-módszer, az alumínium-klorid-módszer, a lúgos oldódási módszer és mások csoportjába sorolhatók.
① Fémalumínium-módszer: A PAC-szintézis fémes alumínium-módszerében alkalmazott elsődleges nyersanyagok az alumíniumfeldolgozás melléktermékei-, például alumíniumforgács, alumíniumhamu és alumíniumsalak. Az eljárás általában abból áll, hogy lassan sósavat adnak az alumíniumhamuhoz-meghatározott arányban és folyamatos keverés közben-, hogy beindítsák a reakciót. Egy érési és polimerizációs időszakot követően a keverék ülepedésen megy keresztül, így folyékony PAC-t kapunk; ezt követően a következő lépéseket, amelyek magukban foglalják a hígítást, szűrést, koncentrálást és szárítást, végezzük a végtermék előállításához. Eljárástechnikai szempontból ez a módszer három változatra osztható: savas módszerre, lúgos módszerre és semlegesítési módszerre. A savas módszer elsősorban HCl-t használ, bár a termékminőség ellenőrzése kihívást jelenthet. A lúgos módszer bonyolultabb technikailag bonyolultabb a gyártásban, jelentős berendezés-befektetést igényel, nagy mennyiségű lúgot fogyaszt, és a pH-szabályozás anyagigényes jellege miatt magasabb költségekkel jár. A semlegesítési módszer a legszélesebb körben alkalmazott megközelítés; feltéve, hogy a reaktáns arányokat pontosan szabályozzák, a kapott termék általában megfelel a nemzeti minőségi szabványoknak.
② Alumínium-hidroxid-módszer: Mivel az alumínium-hidroxid-por viszonylag nagy tisztaságú, az ezzel a módszerrel szintetizált PAC alacsony szintű mérgező szennyeződéseket,{0}}például nehézfémeket tartalmaz. Az előállítás során jellemzően savas feloldódást alkalmaznak magas hőmérsékleten és nyomáson. Míg ez a folyamat viszonylag egyszerű,-előnyös a nagy-tisztaságú nyersanyagokból, és olyan PAC-t eredményez, amely minimális hatással van a vízminőségre,-a kapott PAC jellemzően alacsony bázikusságot mutat. Következésképpen az eljárást gyakran úgy módosítják, hogy egy két-lépéses szekvenciát foglaljon magában: az alumínium-hidroxid hő és nyomás alatti savas feloldása, majd egy semlegesítési lépés kalcium-aluminát ásványi por felhasználásával.
③ Alumínium-oxidos módszer: Az alumínium-oxidot (Al2O3) tartalmazó nyersanyagok közé tartozik a gibbsit, a bauxit, a kaolin és a szénszál. Ez a gyártási folyamat két különálló szakaszra oszlik: az első lépésben kristályos alumínium-kloridot állítanak elő, míg a második szakaszban ezt az intermediert PAC-vé alakítják hőbontási módszerrel vagy semlegesítési módszerrel.
④ Alumínium-klorid módszer: Ez a módszer alumínium-klorid port használ elsődleges nyersanyagként a PAC előállításához. Jelenleg ez a legszélesebb körben alkalmazott szintézis módszer. Az eljárás jellemzően abból áll, hogy a kristályos alumínium-kloridot 170 fokos hőmérsékletű fluidágyas -termikus bomlásnak vetik alá, majd vizet adnak hozzá az érlelés és polimerizáció elősegítésére; a végterméket ezután következő megszilárdítási és szárítási lépésekkel nyerjük.
⑤ Lúgoldási módszer: Ez a módszer azzal kezdődik, hogy az alumínium hamut nátrium-hidroxiddal reagáltatják, így nátrium-aluminát oldatot hoznak létre. Ezt követően sósavat adunk hozzá a pH-szint beállításához, így PAC-oldatot kapunk. Az ezzel a módszerrel előállított termékek kiváló színt és megjelenést, valamint kisebb mennyiségű oldhatatlan anyagot mutatnak; azonban jellemző rájuk a magas nátrium-klorid tartalom, a nagy nyersanyag-felhasználás és az oldat alacsony timföldkoncentrációja, ami az ipari-léptékű gyártás jelentős költségeit eredményezi.
